A téli bringázás tíz aranyszabálya

Bár sokan a fejüket csóválják, a hideg tél kiváló feltételeket kínál a kerékpározáshoz. Ez a pár tipp remélhetőleg segít felfedni annak különleges báját.

Azt hiszem, elmondhatom, hogy a téli kerékpározással kapcsolatos vélemények nagyon megosztottak. Vagy imádod, vagy inkább bent görgőzöl. Hogy azonnal világos legyen: a sárban, vízben és hidegben való tekerést egyáltalán nem élvezem, sokkal szívesebben húzok futócipőt vagy túrabakancsot.

De a tél jelenlegi alakulása ismét eszembe juttatta, hogy még mindig egyértelműen az első kategóriába tartozom. Éppen a fagyos időjárás az, ami kiváló körülményeket biztosít a bringásoknak, még ha a hétköznapi emberek szemében ez egyúttal az őrültek közé is sorolja őket. Milyen előnyei vannak a fagynak? Lássuk:

• a terepen a sár megfagy, és a bicikli meg a bringás is tiszta marad;
• a technikai szövetek kiválóan működnek és szépen elvezetik a nedvességet;
• még a közvetlen közelben található teljesen hétköznapi ösvények is új dimenziót kapnak;
• a hóban való tekerés kiváló a technikának, és az ember jól szórakozik (és felmelegszik);
• hóban lámpákkal is kiválóan lehet tekerni.

Biztosan akad még néhány, de a legtöbbre úgyis magadtól jössz rá idővel. Meg persze több negatívumra is rájössz majd. De remélem, az alábbi „tízparancsolatnak” köszönhetően a lehető legkevesebb lesz belőlük, és gyorsabban felfedezheted a téli túrák egyedi varázsát.

Ismerd az útvonalat

Éppen az útvonal ismerete van alapvető hatással a sikerre. Használd ki a környék ismeretét, kerüld el azokat a helyeket, ahol állandóan megáll a víz (és így jég lesz), és ugyanígy a lehető legtöbb olyan utat is, ahol sokat sóznak.

Kiválóak az egyszerű, mellékutak, ahol csak néha megy el egy-egy autó, a kerékpárutak vagy a különböző összekötő és helyi ösvények a falvak között. Főleg havazás után érdemes várni egy ideig, amíg ezek az utak és ösvények szépen letaposódnak és kijáródnak, és utána ideálisak a körülmények.

Ne feledd, hogy minden tovább tart

Télen igaz, hogy a nagyszerű szórakozásnak induló túra könnyen szenvedéssé válhat. Vagyis 2 órán belül általában mosolyogva érsz haza, de a harmadik már csak a túlélésről szólhat. A tervezésnél tényleg konzervatívnak kell lenni, és egy kör, ami nekem általában egy órát vesz igénybe, az legtöbbször simán 1,5 órára nyúlik. Ez egy reális arány, amiből kiindulhatsz.

Mindig legalább egy réteg pluszban

Az öltözködés témája valóban komplex és átfogó, és biztosan foglalkozunk még vele. De mindig tartsd észben azt a helyzetet, hogy valami „elromolhat” vagy megváltozhatnak a körülmények. Más szóval, legyen nálad valamilyen extra réteg, amit könnyen fel tudsz venni.
Ugyanígy nagyon praktikusak a vékony belső kesztyűk, amiket szükség esetén a vastagabbakba tehetsz.

Gumik, amik nem hagynak cserben

Sokan úgy tekintenek a télre, mint arra az időszakra, amikor érdemes „halálra” használni a szezonból megmaradt fogyóeszközöket, és utána újakra cserélni. Én is hasonlóan gondolom a lánckerekek, középcsapágyak, csapágyak és hasonlók esetében. De a gumikat már egyáltalán nem így kezelem. Persze nem baj, ha már egy ideje használatban vannak, de megbízhatóaknak kell lenniük.

Bár ma már sok lehetőség van a defekt gyors javítására, egy dolog még mindig igaz – mindenáron el akarod kerülni. Ugyanígy hóra nem feltétlenül kell szöges gumi, de nagy különbség van aközött, hogy még élesek a minták, vagy már kopottak.

Ha már spórolni akarsz, legalább előre tegyél fel egy jó gumit, az biztosan gond nélkül kibírja jó állapotban a főszezont is. Továbbá ne felejtsd el csökenteni bennük a nyomást, hóban érezni fogod a különbséget...

Megfelelő intenzitás

Miről ismered fel a jó téli bringást? Arról, hogy tudja adagolni a megfelelő intenzitást a körülményekhez képest. Ne feledd, hogy még a legjobb téli anyagoknak is megvan a határa. Enyhe terhelésnél szépen elvezetik a nedvességet hosszú távon, de ha átléped a határt, azonnal felhalmozódik a nedvesség, és egy idő után fázni fogsz.

Mindenkinek máshol van ez a határ, de nálam legalábbis az aerob küszöb jelenti. Laikusan szólva, ha már jobban kell a számon át lélegeznem, mint az orromon -erre hosszabb túráknál gondolni kell.

Másrészről egyáltalán nem rossz, ha ráteszel egy lapáttal, ha csak valami rövidebbre vágysz, és nagyobb a hideg. Egy ilyen intenzív óra például egy erdőparkban a magasabb intenzitásnak köszönhetően kevésbé „sofisztikált” öltözékben is teljesíthető. A legrosszabb kombináció az, ha az elején túlterheled magad, teljesen leizzadsz, majd utána folytatod valahova messzebb az otthonodtól.

Minél kisebb a sebesség, annál jobb

A téli öltözék, az agresszívabb gumik, az ünnepekből származó plusz kilók és sok más tényező egy dolgot eredményez – sokkal lassabbak vagyunk, ahogy már fentebb írtam. De ez jó! Az alacsonyabb sebesség sokkal kisebb szélhatást és ennek eredményeként nagyobb hőkomfortot jelent.

Ha azon gondolkodsz, milyen gumikat tegyél fel, nyugodtan válassz agresszívabb, ellenállóbb és így nehezebb darabokat. Ne feledd, hogy edzés szempontjából főleg az idő a lényeg, nem a sebesség és a megtett kilométerek száma, és ezt főleg télen érdemes kihasználni.

A klasszikus MTB még mindig ideális választás

A célom egyáltalán nem az, hogy tüzet szítsak. De már van elég tapasztalatom különböző kerékpárokkal ahhoz, hogy kijelenthessem: az igazi tél szempontjából semmi sem jobb, mint a klasszikus MTB. Alacsonyabb sebesség, stabilitás, széles gumik lehetősége, áttételek. De melyik alkatrész szó szerinti „gamechanger”? Teljesen világos számomra... a teleszkópos nyeregcső. Aki egyszer kipróbálta hóban tekerve, 99%-ban ugyanezen a véleményen van.

Menj biztosra

Senki sem akar önként elesni, ami teljesen világos. De mindannyian hajlandóak vagyunk eltérő mértékű kockázatot vállalni, ami a képességekkel és tapasztalatokkal együtt változik. De még így is télen mindig jelentősen visszaveszek. Ha csak egy kicsit sem vagyok biztos benne, nem habozok leszállni.

Összességében sokkal lassabban és óvatosabban tekerek, mert az utolsó dolog, amit akarsz, az az, hogy valahol segítségre várj. Hagyd tehát az egót és a büszkeséget mindig otthon melegben.

A kevesebb néha több

Fél Everesting -15 fokban? Hasonló akciók az én esetemben kis százalékot, sőt inkább ezreléket tesznek ki. A túrák túlnyomó többsége teljesen hétköznapi, körülbelül 2, esetleg maximum 3 órás. Inkább mindig vegyél vissza egy kicsit, haladj mindennel fokozatosan, és ne legyenek feleslegesen túlzott ambícióid. Akkor sem az anyag, sem te nem fogsz szenvedni.

Főleg változatosság

Ha idáig elolvastad, valószínűleg megértetted, hogy a téli kerékpározás, ami (legalábbis nekem személyesen) örömet okoz, nagymértékben a megfelelő körülményeken múlik. Nem építek rá semmilyen edzéstervet, mert utána az ember már valami „kényszerből” csinálja.

Voltak telek, amikor tényleg hosszú órákat tekertem biciklivel, de egyáltalán nem voltam jobb kerékpáros a szezonban. Most már csak kiváló változatosságként tekintek rá. Hiszen annyi alternatíva közül lehet választani, és még a görgő ellen sincs semmi kifogásom.