Több ezer eurós prototípust szervizel: 4 tipp a kerékpárodhoz egy profi csapat szerelőjétől

Melyek azok a legnagyobb hibák, amelyekkel a hétköznapi kerékpárosok tudatosan tönkreteszik a biciklijüket és kidobják a pénzt az ablakon? Egy tapasztalt szakértő válaszol.

Bepillantottunk az Orbea Factory Team kulisszái mögé. Emil, Simon Andreassen kerékpáros sztár személyes szerelője elárulta nekünk, hogyan működik a szerviz egy profi csapatnál, és a végén tippeket adott, amelyek újszerű állapotban tartják a kerékpárodat – drága vegyszerek és órákig tartó szerviz nélkül.

Amikor versenyre pakoltok, hány pótkerékkel vagy vázzal készültök egy versenyzőnek?
A világkupára minden versenyzőnek általában két kerékpárja van. Egy edző és egy versenyzésre szánt. Emellett vannak pót vázaink is. Szerencsére két versenyzőnk is van, akik azonos vázmérettel mennek. A lányoknak más méretek kellenek. Általában két L-es, egy M-es és egy S-es pótvázat csomagolunk.

Ami a kerekeket illeti, minden versenyzőnek négy szettje van. Egy szett a versenykerékpáron, egy az edzőkerékpáron, és legalább két pót szettünk van.


Végeztek-e egyedi módosításokat a versenykerékpárokon? Valamit, amit ti magatok marattok, vagy ami nem kapható boltban?
Persze. Először is, ezen a hétvégén Simon (megj. Emil Simon Andreassen szerelője) egy teljesen prototípus kerékpárral indul. Ez egy Orbea prototípus, amin olyan dolgokat tesztelünk, amelyek a jövőbeli modelleken megjelenhetnek. Lehet, hogy végül nem használjuk őket, de azért vagyunk itt a versenyeken, hogy kipróbáljuk, hogyan működnek éles körülmények között. Mert ha egy versenykerékpárt akarsz fejleszteni, akkor egyszerűen versenyezned kell vele. Szóval ezen a kerékpáron gyakorlatilag minden egyedi.

Úgy gondolom, hogy a kissé használt, de megfelelően szervizelt alkatrészek végeredményben gyorsabbak, mint az újak.

Normálisan Simon általában például egy módosított dropper nyeregcső kart használ. Ugyanis Fox elektronikus dropper nyeregcsöve van, és ők nem gyártanak kart a jobb oldalra. Ő viszont szereti jobb kézzel vezérelni a dropper nyeregcsövet, hogy közben a bal kezével a felfüggesztés lockoutját tudja kezelni. Így amikor felér egy emelkedőre, és lejtőre vált, ugyanabban a másodpercben tudja nyitni a rugóstagokat és leengedni a nyeregcsövet. Ez az egyik szívügyem. Emellett egy módosított Shimano XTR váltót is használ, amit pontosan az elképzelései szerint hangoltam be neki.

Mi szenved a legtöbbet a kerékpárokon a versenyek során? Mely alkatrészek?
Simon elég kíméletes az alkatrészekkel. Szinte soha nem töri el vagy tesz tönkre semmit. Nagyon sima és tiszta a vezetési stílusa. De általánosságban az egész csapat számára a tavalyi szezonban a kerekek voltak a legnagyobb buktatók. A felnik és a gumik kapják a legnagyobb terhelést.

Milyen gyakran cserélitek a gumikat?
Simon minden világkupán új gumikkal megy. Minden versenyen. Általában igyekszünk úgy feltenni egy új szettet, hogy legalább egy edzést megtegyen rajta.

Először is azért, hogy a gumi felületéről lekopjon a csúszós gyártási leválasztó réteg, másodszor pedig, hogy ellenőrizzük, jól tömít-e a tömítőanyag. Legalább egy éjszakát szeretnénk ráhagyni. Szóval éjszakára felfújom őket, ellenőrzöm, hogy tartják-e a nyomást, és utána legalább azt az egy edzést megteszi rajtuk.

Tehát a versenyre szánt gumikat már egy nappal előtte fel kell szerelni?
Igen, a verseny előtti napon már azon a szetten kell mennie, amivel versenyezni fog. Soha nem teszek fel új gumikat közvetlenül a rajt előtt – csak akkor, ha hirtelen drasztikusan megváltozna az időjárás, és azt mondanánk: „A fenébe, át kell szerelnünk esőgumira.”


Mit cseréltek minden verseny előtt? Milyen alkatrészeket? Bowdeneket, csapágyakat, vagy valami mást?
A csapágyakat őszintén szólva nem nagyon cseréljük. Enduro csapágyakat használunk, és a kerámiájuk tényleg kiváló. Általában elég csak megtisztítani, megkenni, és újra simán futnak, mint az újak. Ami a láncokat illeti – a versenyhétvégére Simon kerékpárjára új láncot teszek, frissen kivéve a viaszból. Ő a hét folyamán bejáratja, és a verseny előtt újra viaszoljuk, hogy százszázalékosan készen álljon.

Verseny előtt nem cserélünk semmilyen alapvető alkatrészt. Ha a fékbetétekben még van elég anyag, jobb, ha bent hagyjuk őket. A bejáratott fékbetétek jobban működnek, mint a teljesen újak, szóval ha nincsenek teljesen elkopva, nem nyúlok a betétekhez és a tárcsákhoz sem. Amikor bejáratódnak, jobban fognak, mint az újak.

Természetesen rengeteg pótalkatrészünk van, de a világkupa mezőnye e tekintetben borzasztóan pazarló tud lenni.


Néha rengeteg olyan dolgot cserélnek, ami még sokáig bírná. Én igyekszem a lehető legtöbbet kihozni ezekből az alkatrészekből, és nem kidobni a dolgokat csak azért, mert mindennek újnak kell lennie. Ráadásul úgy gondolom, hogy a kissé használt, de megfelelően szervizelt alkatrészek végeredményben gyorsabbak, mint a dobozból kivett újak.

Egy bejáratott lánc, amin egy hétig edzettek, majd újra viaszolták, sokkal kisebb ellenállással rendelkezik, mint egy új, csomagolásból kivett lánc. És a fékbetétekkel is ugyanez a helyzet. Egyszerűen jobban fognak, miután már átmentek a hőn.

Mi a helyzet az elektronikus váltással? Áldás ez neked, mint szerelőnek?
Határozottan. Először is, egy bowdennel kevesebb van – nem kell annyit áthúzogatni a vázon, ami szuper. De ami a legfontosabb, ha valami történik a verseny alatt, azonnal ki tudjuk cserélni a váltót, nem kell semmilyen bowdent behúzni. Egyszerűen felteszed a váltót, párosítod a váltókarral, és mehet is tovább.

Maga a váltás is sokkal gyorsabb. Megbízhatóbb abban az értelemben, hogy a bowden súrlódása nem játszik szerepet. Megnyomod a gombot, és egyszerűen vált.

Mi a helyzet azzal a prototípus kerékpárral? Gondolom, nem sokat mondhatsz róla, de szerinted ez evolúció, vagy csak a régi továbbfejlesztése?
A prototípusról nem sokat mondhatok, de azt elárulhatom, hogy pokolian gyors. Jelenleg új dolgok tesztelésének fázisában vagyunk. Valami ebből idővel talán eljut a nagyközönséghez, de ez nem garantált.

Előfordulhat, hogy rájövünk, valami jobban működik, mint amit most csinálunk. Biztosak akarunk lenni abban, hogy azok a dolgok, amelyek a nagyközönség számára eladásra kerülnek, százszázalékosan kiforrottak és optimalizáltak lesznek.

A láncviaszolás az egyik legjobb dolog, amit hobbi bringásként tehetsz.

Ez a mi munkánk. Biztosítani, hogy amikor Orbea kerékpárt vásárolsz, az minden lehetséges körülmény között tesztelve legyen, és a lehető legjobb kerékpár legyen, amit abban a pillanatban elő tudunk állítani. A mérnökök is hallgatnak ránk, Simonnal nagyon szorosan együttműködünk a mérnökökkel nemcsak ennek a kerékpárnak, hanem a jövőbeli modelleknek a fejlesztésében is.

Mi a helyzet a 32 hüvelykes kerekekkel? Vannak prototípusaitok?
Persze, a 32"-es kerekekről beszélnek. Jelenleg azonban nem vagyunk benne biztosak, és teszteljük. Ebben a pillanatban nálunk nem látsz 32"-es kerekeket. Minden nagy kerékpármárka most 29"-es kerekeket ad ki. Véleményünk szerint jelenleg a huszonkilences a leggyorsabb. De majd meglátjuk, mit hoz a jövő.

Mi volt a leginkább infarktus közeli pillanatod, amikor valaki öt perccel a rajt előtt odajött hozzád, és azt mondta: „Nem működik!”?
Ez tavaly történt velem Lenzerheide-ben. Amikor Simonra vártam a rajtvonalnál, megérkezett, és azt mondja: „Nem működik a lockoutom, a hátsó rugóstag nem zár.” Én erre: „Meg tudom javítani, de akarod, hogy most belekezdjek?” Először azt mondta: „Nem, nem, ez így jó.” Elment egy kicsit, aztán visszajött, és láttam a szemén, hogy azt akarja, hogy megcsináljam. Ott volt Fran, a csapatmenedzser is.

Azt mondtam: „Fran, tartsd meg ezt a kerékpárt.” Mivel addig minden kommunikáció köztem és Simon között dánul zajlott, Fran fogalma sem volt, mi történik. Szóval egyszerűen csak tartotta a kerékpárt, és hirtelen azt látja, hogy kiveszem belőle a hátsó rugóstagot.

Sikerült meghúzni a bowdent, visszatenni a rugóstagot, Simon elment vele egy kört tesztelni, és amikor visszajött, már a rajthoz sorolták. Szóval tényleg másodperceken múlott. Kicsit stresszes volt, de megoldottuk.


Van néhány kérdésem a hobbi bringásoknak szóló tippjeidről. Ha egy dolgot kellene kiválasztanod, amit a hobbi bringások a leginkább elhanyagolnak, mi lenne az?
A felfüggesztés. Konkrétan a villa és a rugóstag rendszeres szervizelése. Először is, ez megment attól, hogy új villát vagy rugóstagot kelljen venned, mert idővel elkopik a felületi réteg (csúszóperselyek).

De ami a legfontosabb – az az érzés, amikor frissen szervizelt felfüggesztéssel mész, a legjobb érzés a világon. Ebben tudsz a legtöbbet nyerni a bringázásod során. Egy frissen szervizelt, simán működő felfüggesztés egyszerűen a legjobb.

Illetve pénzt is spórol, mert a felfüggesztés egy borzasztóan drága része a kerékpárnak. A rendszeres szerviz sok pénzt takarít meg neked a tönkrement alkatrészeken, és emellett sokat segít a teljesítményedben a terepen.

Említetted a láncviaszolást. Ez mindenkinek való? Vagy a hobbi bringásoknak elég egyszerűen olajjal kenni a láncot?
Nagy szerencsénk van, hogy a Silca szponzorál minket. Azt mondanám, hogy a láncviaszolás az egyik legjobb dolog, amit hobbi bringásként tehetsz, hogy megkönnyítsd az életed. A láncod tovább tart, simábban fog futni, és nem lesz örökké piszkos és fekete.

Ha nincs piszkos láncod, a kerékpár mosása sokkal egyszerűbb. Én már egyáltalán nem használok zsíroldót vagy vegyszert a láncra. Csak forró vizet használunk. Mégis száraz, sima és tiszta a láncunk.

Ráadásul azzal, amit a Silca most tesz a viaszolás megkönnyítéséért – azokkal a „strip chipekkel” – kivehetsz egy új láncot a dobozból, egyből bedobhatod az olvasztott viaszba, és kész, viaszolt láncot húzhatsz ki. Mi természetesen a versenyekre szánt viaszukat (Speed Wax) használjuk, hogy még az utolsó százaléknyi súrlódást is kiküszöböljük, de egy átlagos bringásnak 100%-ban a „strip chip”-et ajánlanám.

Egyszerűen fogsz egy új gyári láncot, bedobod egy viaszos edénybe, kiveszed, követed a Silca útmutatóját, és máris van egy tökéletesen viaszolt láncod. Nincs tisztítás, nincs tudomány.


Mi a helyzet a gumik nyomásával? Ez egy örök téma.
Ez nagyon egyéni, de sok hobbi bringásnál látom, hogy elég magas nyomással mennek ahhoz képest, amit mi itt használunk. De ez a vezetési technikáról is szól. Meg kell tanulnod alacsony nyomással menni úgy, hogy közben ne tedd tönkre a bringát.

Megértem, senki sem akarja tönkretenni a kerekeit, de ha leengeded a nyomást egy bizonyos határig, azzal tapadást nyersz, gyorsulsz, csökkented a gördülési ellenállást, és növeled a kerékpáron a komfortot. A gumi ugyanis a legelső felfüggesztésed.

Mi számít alacsony nyomásnak a szemedben?
Mi valahol 1 és 1,3 bar között fújjuk a gumikat. Ez nem teljesen extrém, de elég alacsony. Ráadásul szuperlágy gumikat használunk, szóval azt hiszem, ha a legtöbb átlagember a mi gumijainkat használná, és a mi nyomásunkat tenné bele, valószínűleg tönkretenné a felnijét.


Utolsó kérdés: Van valami szuper „lifehack”-ed, ami időt spórolhatna a hobbi bringásoknak? A láncviaszolásról már beszéltünk, de valami más?
Inkább olyat mondanék, ami ugyan nem spórol időt, de pénzt igen. Ha a bringád nincs teljesen sárral beborítva, akkor minél kevesebb vizet engedsz rá, annál tovább bírják a csapágyak. Ezen a hétvégén, amikor száraz volt, természetesen lemostam a gumikat, de magára a kerékpárra nem használtam vizet.

Speciális nedves törlőkendőket használunk a Silcától (Gear Wipes), amelyek tisztítószerrel átitatott kendők. Csak áttörlöm velük a vázat, végigmegyek minden résen és zugon, hogy eltávolítsam a port.

Minél kevesebbet mosod a kerékpárt vízzel (főleg magasnyomású mosóval), annál tovább tart a csapágyak sima működése és funkcionalitása, ami végeredményben időt takarít meg neked a szervizelésen. Ráadásul, ha vízzel mosod le a kerékpárt, meg kell várnod, amíg megszárad, csak utána tudsz rá például folyékony viaszt felvinni.

Emil, köszönjük az összes információt és tippet. Szurkolunk Simonnak és neked is a további versenyekhez.