Bikepacking: A legjobb útvonal kiválasztása

Hogyan tervezzünk ideális bikepacking útvonalat? Nálam gyakran sok tényező dönt.

Ha csak a környékeden szoktál biciklizni, valószínűleg minden ösvényt és zugot ismersz. A bikepacking azonban gyökeresen más. Ennek éppen az a lényege, hogy gyakran ismeretlen vidékekre induljunk. Mit kell figyelembe venni, hogy a túra ne végződjön kudarccal?

Tervezd meg a legfontosabb POI-kat

Ha bikepackingre indulok, általában új helyek felfedezése vonz. Az első választásnak a helyszínnek kell lennie – hegység, régió, esetleg egy kerékpáros főútvonal. Ezután megnézem, mi található az adott helyen, ami érdemes a látogatásra. Lehetnek történelmi emlékek, szép kilátás, de nekem például egy érdekes emelkedő is szórakoztató egy technikás lejtővel.


Tehát létrehoztál egy úgynevezett érdekes pontok (angolul points of interest, azaz POI) gyűjteményét. Voilá, most már csak össze kell őket kapcsolni egy összefüggő vonallá. Megfontolhatod az útvonal hosszát, mekkore szintkülönbséget mersz bevállalni, és mennyi időt vehet igénybe. Ezzel szorosan összefügg a következő pontunk.

Útfelület, szintkülönbség, forgalom

A bikepacking néha rendesen meg tudja gyötörni az embert. Ahogy már az első cikkben is említettem, sokszor előfordul, hogy pont az ellenkezője történik annak, amit vársz. De pont ezért szeretjük mindannyian a bikepackinget, nem igaz? 🙂


Ha azonban nem vagy a nem kívánt meglepetések rajongója, több platformot is kombinálhatsz, amelyek megkönnyítik az életedet bikepackerként. Én a tervezéshez elsősorban a mapy.com-ot használom. Az útvonal kijelölése itt egyszerű – megkapom a teljes távolságot, csak a szintkülönbségnél kell óvatosnak lennem, mert általában alacsonyabb értéket adnak meg, mint amennyit később valójában megteszek.


Na de rendben – hogyan akadályozhatom meg, hogy a térképek valami eldugott helyre küldjenek? Az évek során rájöttem, hogy korántsem tévedhetetlenek, és többszörös „ellenőrzést” kell végezni. Az első hasznos eszköz a fotók, amelyeket az emberek feltöltenek. Ha nem vagy biztos egy gyanúsan kinéző erdei útvonalban, elég rákattintani például egy útjelző vagy egy forrás szimbólumára, és sokszor a képen az út egy része is látható.


A második eszköz nálam a légifelvételek. Nem mindig lehet 100%-osan megállapítani, hogy az út törött aszfalt vagy tömörített murva, de legalább biztos lehetek benne, hogy nem vezet valami erdei singletrailre. 🙂 Vagy éppen ellenkezőleg, sokszor előfordult, hogy ami a térképen ösvénynek tűnt, az a légifelvételeken egy erdészeti útnak bizonyult. Kitérővel visszatérhetünk az előző részekben tárgyalt gumik témájához is – mindig jó, ha van némi tartalék.


A légifelvételeket néha kiegészítem egy harmadik eszközzel, ez pedig a Google Earth-ön a sárga emberke, amely (szinte) bárhová elrepít. Ennek alapján meg tudom határozni az út állapotát – mennyire rossz, számíthatok-e padkára, és milyen sűrű a forgalom.


Talán még a mapy.com-nál is jobban használható a Komoot alkalmazás, amelyet sok bikepacker használ, és több fent említett funkciót is kínál egyben.

Vedd figyelembe a kondíciót

Mindannyian másképp állunk, és míg valakinek napi 100 km problémát jelenthet, más 250 km-t is megtesz „ujjával az orrában”. Ha télen szünetelteted a biciklizést, mindenképpen érdemes várni az ilyen túrákkal, és kezdetnek egy kisebb „volument” beiktatni – ezzel természetesen a kilométerek mennyiségére gondolok. 🙂


Azonban ne felejtsd el beleszámítani a csomagokat a túra stratégiájába. Én ezt az első komolyabb túrámon tapasztaltam meg, amikor egy órás hátrányt szedtem össze, mielőtt még kimondtam volna, hogy táska. Amíg megszokod, érdemesebb konzervatívabb megközelítést választani. Tehát, ha normálisan 3 óra alatt megteszel 75 km-t, ugyanez az útvonal megpakolt kerékpárral akár egy órával is tovább tarthat.

Hasonlóképpen hatnak a dombok és a hírhedt „murvás rövidítések”. Ha nem tervezel rajtuk keresztül őrültként száguldani, nagy valószínűséggel eléggé lelassítanak.

Hasonló élményem volt nemrég – a gravel rövidítésem eleinte kiválóan nézett ki, de idővel a terep romlani kezdett, én lassítani kezdtem, később jég is jött, így tolásra is sor került… Ez egy szép úton tényleg ritkán fordul elő.


Ha mégis ugyanazzal a teljesítménnyel számolnál egy 15 kg-os megpakolt kerékpárral, mint egy 7 kg-os országútival? Nos, ebben az esetben érdemes egy jó lámpát is magaddal vinni. Nem egyszer mentette meg a bőröm. 🙂

Gyakorlati tippek

A bikepacking során fontos szempont a start vagy a cél – és különösen az, hogyan jutunk oda. Ha autóval mész, kerékpárral a tartón, általában ugyanaz a hely. Nekem bevált, hogy a vasútvonalak mentén terveztem az útvonalat.


A vonat nagy segítség lehet, méghozzá több fronton is:

• töredékáron jutsz el messzire – ha mindig magammal kellene vinnem az autót, amikor nem a bejárati ajtótól kezdem a bikepackinget, az valószínűleg elég sokba kerülne. Így pár „fillérért” több száz kilométerre is eljutok a lakásomtól;
• utazhatsz A pontból B pontba – ez összefügg a parkoló autóval is. Nem mindig kapcsolódnak a POI-k ideális körré. Ilyenkor jó választás, ha a vasút közelében kezdesz, és egyszerűen visszautazol vonattal;
• biztosíték vészhelyzetekre – az előző részben elmondtuk, hogy a szerviz fontos a bikepacking során, és ehhez a témához még biztosan visszatérünk. De előfordulhatnak olyan pillanatok, amikor még a multiszerszám sem segít (extrém példaként említem a törött kereket). A vonatra szállás lehetősége sok idegeskedést és csúnya szót spórol meg.

Ha mindent összevetünk, az útvonal megtervezése már nem okozhat akkora problémát. Ha életed első bikepackingjére készülsz, nyugodtan válassz valami egyszerűbbet. Általánosságban az élményszerzéshez inkább Magyarország bejárását javasolnám, és csak később vágj bele a nagy hegyekbe.