A kerékpárosok rejtett sérülése – gyenge csontok

Az elgyengült csontok, sőt akár a fáradásos törések kockázata is olyan témák, amelyekről a kerékpárosok körében ritkán esik szó.

Tudtad, hogy heti 20 óra vagy annál több hosszú távú edzés esetén egy kerékpáros csontjainak minősége úgy nézhet ki, mint egy 70 éves emberé? A legtöbbünk nem edz ennyit, de ez nem jelenti azt, hogy az úgynevezett csontritkulással járó kockázatok ne érintenének minket.


Egyáltalán nem tudtam, hogy a kerékpározás azon kockázati tényezők közé tartozik, amelyek hozzájárulhatnak a csonttömeg vesztéséhez. A betegség súlyosságától függően osteopeniáról vagy teljes körű csontritkulásról beszélünk.

Megérteni, hogyan befolyásolja negatívan a kerékpározás a csontok szilárdságát, meglepően egyszerű.

A jó stressz segít

Az izmok akkor nőnek, amikor stressznek tesszük ki őket a használatukkal – és ugyanez működik a csontoknál is. A test megpróbálja erősíteni őket, amikor jeleket kap arról, hogy erre szükség van. A legkönnyebben úgy képzelhetjük el ezt a helyzetet, mint egy olyan mozgást, amely stimulálja a csontokat például rázkódásokkal vagy nyomással. A futás, a túrázás vagy az edzőterem valószínűleg a legjobban megragadja a lényeget.


Már ezzel a minimális elméleti alappal sem nehéz kitalálni, miért nem segít a kerékpározás ezen a problémán. A testre nem hatnak olyan erők, amelyek tudtára adnák, hogy valamit tennie kellene. Testsúlyunk eloszlik, és a jelentősebb rázkódások hiánya kíméli ízületeinket és inainkat, de sajnos a csontokat is.

Aki egyáltalán nem sportol, vagy a kerékpározáson kívül semmi mást nem csinál, az a kockázati csoportba tartozhat. Ráadásul a kerékpározással más dolgok is összefüggenek, amelyek tovább rontják a helyzetet.

A kerékpárosoknak nem csak a rázkódások hiányoznak

A test nem működik úgy, ahogy kellene, ha hiányoznak belőle a szükséges anyagok. Ezek hiányozhatnak azért is, mert a sportoló fogyni próbál, így többet mozog és egyúttal diétázik. A hiányos táplálkozás magában hordozza a kockázatot, hogy a felesleges kalóriák mellett vitaminokat és más hasznos anyagokat is elveszítünk. Nehéz fizikai aktivitásokkal kombinálva ez akár hormonális változásokat is okozhat, amelyek ismét érintik a csontok egészségét.

Figyelni kell a csípő, a sípcsont fájdalmára vagy a „húzódó” érzésre.

Ebből az okból kifolyólag érzékenyen kell figyelni a túlzott izzadásra is, amellyel olyan anyagokat veszítünk a testből, mint például a kalcium. A kerékpárosok világában ez jellemzően nyáron fordul elő, de nem szabad megfeledkezni a téli otthoni szobakerékpározásról sem.

Ahogy azt a háziorvosi rendelőben lévő oktatóplakátról megértettem, a nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

Miért fontosak a csontok

A szilárd csontok különösen fontosak esések esetén; egy konkrét helyzet súlyosabb következmények nélkül is végződhet, de fordítva is – repedt vagy törött csontokkal. A fáradásos törés fogalma sem teljesen ismeretlen. De hogy ne csak a szélsőséges helyzeteket és baleseteket említsem, köztudott, hogy az izmok a csontokhoz kapcsolódnak. Ezért egyes tanulmányok azt sugallják, hogy ha egészségesek, az a teljesítményre is hatással van. És ezt mindannyian akarjuk, nem igaz?

Hogyan tudom meg, hogy problémám van

Remélem, senki sem úgy fedezte fel törékeny csontjait, hogy gyakori törései voltak. Mielőtt ez a szintig fajulna, érzékenyen figyelni kell a csípő, a sípcsont fájdalmára vagy a „húzódó” érzésre. De aki biztosra akar menni, annak ajánlott csontsűrűség-vizsgálatra menni (elnevezése DEXA), amelyet osteocentrumok, reumatológiai szakrendelők vagy magán diagnosztikai központok végeznek.

A biztosító bizonyos esetekben orvosi javaslattal téríti, magánúton kb. 20.000 forint az ára. Az ellenőrző méréseket általában évente-kétévente végzik. Az információkat nyilvános forrásokból merítettem.

A segítség nem bonyolult

A legjobb megelőzést azok a tevékenységek nyújtják, amelyek pozitívan stimulálják a csontokat. Említettem a futást, a túrázást vagy az edzőtermet. Futásnál a hosszú, mérsékelt intenzitású edzéseknél hasznosabbak a rövid intervallumok. Túrázásnál főleg a lefelé ereszkedést említik, és az edzőteremben a kerékpárosoknak sem kellene félniük a súlyzóktól.

A diétáról már volt szó, ennek ellentéte a megfelelő anyagbevitel, mint például a D-vitamin vagy a kalcium. Az elsőnél főleg a napon való tartózkodás segít, a megfelelő élelmiszerek közül ezen a téren példaként említhetem a tejtermékeket, halat, növényi tejeket, mákot, diót, brokkolit, tofut, leveles zöldségeket… Ezen anyagok pótlásánál óvatosnak kell lenni, az ideális megoldás a minőségi élelmiszerek fogyasztása.

A szezon nem ér véget

Minél idősebb vagyok, annál könnyebben fogadom el az ilyen ajánlásokat. Mert ha valamit elhanyagolok, az azonnal és intenzíven megmutatkozik. Ezért egész évben más sportoknak is hódolok, mint a kerékpározás. Nyáron főleg edzés, ősszel vagy télen pedig futás, túrázás és edzőterem.


Egy gondolattal búcsúzom. A rázkódások jótékony hatásúak a csontokra, így a leginkább veszélyeztetettek az országúti kerékpárosok lesznek. Utána jönne a klasszikus MTB, majd az enduro és DH. Saját tapasztalataimból is megerősíthetem, hogy a legjobb csontokkal a gravel kerékpárosoknak kell rendelkezniük. Annyi rázkódás éri őket, hogy a csontjaiknak titánból vagy karbonból kell lenniük. Jól gondolom?

Aki komolyabb információkat szeretne megtudni, annak figyelmébe ajánlom a BMD (Bone Mineral Density) rövidítést.