Van még helye az endurance országúti kerékpárnak a piacon?

Az endurance országúti kerékpár pont az, ami elegendő egy átlagos hobbi kerékpárosnak?

Kezdem egy népszerűtlen véleménnyel. Az emberek túlnyomó többségének, akik aero országúti vázra és 60 mm-es felnikre vágynak, nincs szüksége aero országúti vázra és 60 mm-es felnikre. Mivel már évek óta elégedett tulajdonosa vagyok egy endurance gépnek, megpróbálok papírra vetni néhány okot, amiért éppen ez a kerékpár lehet a megfelelő választás egy átlagos hobbi kerékpáros számára.

Az endurance kerékpárok széles körű felhasználást tesznek lehetővé

Már évek óta egy enyhén „felturbózott” Superior X-ROAD Team Issue endurance kerékpárral járok. Amikor megvettem, még csak nem is hallottam az országúti kerékpárvázak közötti különbségekről. Egyszerűen tetszett a dizájn, a szín és a letisztult forma. De ahogy a kilométerek gyűltek, annál inkább meggyőződtem arról, hogy ez biztosan nem volt rossz döntés.


Ezúttal azonban nem a felszereltség vagy az alkatrászek szempontjából fogom elemezni a kerékpárt – elvégre a témát már kimerítettem a „tesztben”. De az utóbbi időben az az érzésem, hogy az endurance országúti kerékpárok valahogy veszítenek népszerűségükből a kerékpáros közösségben. Talán jogtalanul.

El kell ismerni, hogy a közösségi hálók bizonyos értelemben szívességet tesznek a kerékpáriparnak és az endurance országúti kerékpárok értékesítésének, hiszen szinte mindenki a masszív vázcsövével és a magas profilú felnijeivel dicsekszik. De mikor láttál utoljára az Instagramon egy szép endurance bringát?

Elsősorban magamat kellene meghatároznom kerékpárosként, mert ami nekem megfelel, az másnak nem biztos, hogy megfelel. Alapvetően: minél hosszabb a táv, annál jobb nekem. Csak az a magas átlagsebesség valahogy mégsem akar megérkezni.
Tulajdonképpen elég sikeresen cáfolom azt az állítást, hogy egy országúti kerékpárosnak minden körülmények között legalább 300 wattot kellene leadnia, és minden tekerésen az átlagsebességnek legrosszabb esetben is 3-assal kellene kezdődnie.


És miért írok erről az egészről? Mert hiszem, hogy a többségünk (és különösen azok, akik még csak tervezik országúti kerékpár vásárlását) hasonló. Hogyan álljunk ellen tehát a kísértésnek, hogy pénzt öljünk egy rendkívül hatékony aero bringába, amikor az endurance kategória ugyanezt tudja, csak egy kicsit lassabban?

Raktáron > 2 db

Superior XR 9.5 GF kerékpár, gloss grey/red

1 274 999 Ft

Raktáron > 2 db

Újdonság BMC Roadmachine TWO kerékpár, carbon black

1 482 999 Ft Kisker ár 1 647 999 Ft

Raktáron > 2 db

Újdonság BMC Teammachine SLR ONE kerékpár, fekete

1 412 999 Ft Kisker ár 1 569 999 Ft

Kényelem, kényelem és még egyszer kényelem

Az endurance kerékpárok legnagyobb előnye az általuk kínált kényelem. Ezt többféleképpen érik el.

Kezdjük magával a kerékpárvázzal. Tegyük fel, hogy mindenki, aki komolyabban gondolja a kerékpározást, és nem rajong a „garázsban barkácsolt” vagy a CAAD alumínium típusú legendákért, a karbon felé veszi az irányt. Ismét a vázanyagok közötti különbségekre fogok hivatkozni – ugyanis nem minden karbon egyforma.


Röviden, a karbon szálak elhelyezésének módjával és irányával, valamint vastagságukkal bizonyos vázjellemzőket érhetünk el. Vagy a váz hatékony lesz az erőátadásban, de kompromisszumok nélkül merev (high-modulus szálakból készült vázak), vagy feláldozzuk a merevséget azzal, hogy a váz ugyan jobban „csavarodik”, de cserébe jobb csillapítási tulajdonságokkal rendelkezik (mid-modulus szálakból készült vázak).

Ismét felmerül a kérdés – ha nem versenyzek, feltétlenül szükségem van egy merev vázra? Értékesebb számomra néhány másodperc a célban, vagy inkább az egész napos kényelem fontosabb?


A váz kényelmére ható második tényező a geometriája. Az endurance kerékpárok egyenesebb üléspozíciót kínálnak. Hosszabb tengelytáv, nagyobb stack, hosszabb fejcső, kisebb fejcsőszög – mindez azt eredményezi, hogy nem „agresszíven” ülsz a kerékpáron, és ha nem vagy hozzászokva, a derekad nem fogja feladni néhány tíz kilométer után. A kerékpár viszont nyugodtabb lesz, és nagyobb csillapítást kínál. Ismét az előző pontnál tartunk.


A harmadik módja annak, hogy az endurance kerékpáron nagyobb kényelmet érjünk el, a kerekek és a gumik.

Ha még a váznál maradunk, az endurance kategória általában szélesebb gumik befogadására alkalmas. Bár egy régebbi Superior vázam van, papíron akár 40 mm-es gumikat is be kellene, hogy fogadjon. Gyakori, hogy az endurance vázaknál a gyártók 32C és nagyobb mérettel számolnak. Bár a profi kerékpározás világában folyamatosan növekszik a széles gumik trendje, az aerodinamikai hatékonyság itt még mindig nagy szerepet játszik.


A szélesebb gumik befogadására alkalmas váz egy újabb „csínyt” tesz lehetővé. Mivel a kerékpárokat alapfelszereltségként inkább alumínium kerekekkel szállítják, mindig van lehetőség karbon szettet vásárolni, és arra keskeny gumikat szerelni jó minőségű útfelületre. Az eredeti kerekekre pedig olyan széles gumikat tenni, „amennyit a váz elbír”. Ezzel egy igazi all-round gépet kapsz, amely még a néha előforduló, rossz minőségű burkolt rövidítésekkel is megbirkózik.

Mi a helyzet a gravellel?

Természetes kérdés, ami most talán eszedbe jutott: „Rendben, de akkor nem éri meg inkább egy verseny gravelt vennem?” Elhiheted nekem, hogy ez a kérdés többször is felmerült bennem. Azonban itt is több tényezőt figyelembe lehet venni.

Az első természetesen az, hogy miért vegyek gravelt, ha főleg úton akarok tekerni. A szélesebb gumik kétségkívül kényelmesek, de országúti kerékpározásnál a gravelos rövidítések még mindig csak elenyésző százalékát teszik ki az összes megtett kilométernek. Viszont ha egy túra során többel is lehet számítani belőlük, azt szépen orvosolni lehet az említett kerékcserével.


A második dolog a váltórendszer. Folyamatosan egyre inkább előtérbe kerül az egytányéros hajtás. Ezt akkor ajánlanám, ha sík terepen kerékpározol. Azonban amint az ember többet kezd hegyen tekerni, az egytányéros hajtás kompromisszumot kíván – akár felfelé, akár lefelé. A duplatányéros hajtás részben megoldás erre a gondra. De ezt követően gyorsan eljutunk a harmadik és legfontosabb változóhoz…

…és ez az ár. Bármelyik szemszögből néztem is, egy hasonló súlyú gravelért mindig többet fizetek. A BMC Kaius egyértelműen egy rakéta, és a Pinarello Dogma GR is – de az új Superior is, amit Belgiumban volt lehetőségem kipróbálni. Azonban amint az ember meglátja az árcédulát, valahogy elmegy a kedve.
A lényeg az, hogy az endurance kerékpárral ugyan nem fogsz szántóföldön tekerni (hacsak nem vagy hivatásos mazochista), azonban számos olyan előnyt kínál, amit a verseny gravel kerékpárok is. Persze az ár töredékéért.


Nem szeretném, ha a végén úgy tűnne, mintha az aero kerékpárok vagy a hegyikerékpáros speciálok gyűlölője lennék – a kerékpárosok körében biztosan megvan a helyük. Különösen, ha versenyszerű kerékpározásról (legyen az profi vagy amatőr), jóval 30 km/h feletti átlagsebességről vagy szeles tekerésekről beszélünk.

De a végén úgyis mindig eljutunk ahhoz a kellemetlen kérdéshez – vegyünk-e valamit, ami ránézésre szép, de számomra személy szerint felesleges. Vagy döntsünk egy „unalmasabb”, de sokkal funkcionálisabb alternatíva mellett? A döntés már mindannyiunk kezében van.